Város és környéke
Vasemberház
A város földesura építtette a XVIII. század közepén barokk stílusban, később klasszicista vonásokat is nyert. Eredetileg a Batthyány család vendégfogadója volt, később a földszintjén üzleteket, az emeletén pedig lakásokat alakítottak ki. A XIX. században alakították át klasszicista vonásokkal, ebben az időben sörháznak nevezték. Mai nevét a korábban benne lévő Unger Ullmann féle vaskereskedés cégére után kapta. L alakú, két utcára néző egyemeletes, nagyméretű épület, homlokzatának egyszerűségét az Erzsébet téri oldalon látható timpanon sem változtatja meg. A legutóbbi felújítás során kibontották az Ady utca felőli rész boltíveit és árkádokat alakítottak ki. A mai állapotában alul üzleteknek ad helyet, az emeleten pedig az elegáns házasságkötő és fogadó termeket találjuk.
Arany Szarvas Vendéglő
A méltán híres Arany Szarvas Szálloda és Vendéglőt Knortzer György vendéglős 1875 áprilisában kezdte építeni. Annak idején két épületben működött a fogadó: az egyikben szálloda, kávéház, a másikban étterem fogadta a vendégeket. A 32 szobás fogadó a vidék egyik legmodernebb szállodája lett, falai közt főhercegek, miniszterek, előkelő külföldi vendégek szálltak meg. Az 1930-as évek végén a Háry János vezette „Kis szarvas” vendéglő működött az épületben. 1942-től 1950-ig Szever József vezette itt a jó nevű „Szever Vendéglőt”. A vendéglő államosítása után évtizedekig a Rózsakert étterem működött itt. Ma földszintjén üzletek találhatók.Thúry György Múzeum
1705-12 között épült a kanizsai vár tégláiból a város legrégebbi háza. A Batthyány-család tulajdonát képezte, a kanizsaiak hercegi várként emlegették. Az épület funkciója többször változott, jelenleg a Thúry György Múzeumnak ad helyet, az utca felőli részén üzletek vannak. Egyemeletes, barokk épület boltíves kapuzattal és kváderezett földszinttel. A múzeum udvarán helyezték el védtető alatt az eredeti Török kutat, melynek szögletes kőmedencéje – hagyományok szerint – Kanizsa török kori várából származik.
Városháza
A barokkos hatású Erzsébet teret nyugatról a Városháza háromszintes, szinte teljesen dísztelen épülettömege zárja. 1936-37-ben építették Hübner Tibor és K. Császár Ferenc tervei alapján helyi kisiparosok. A palota homlokzatát a magyar címer díszítette, alatta arany betűkkel a „Törvényház” felirat volt olvasható. 1990 óta működik benne a Polgármesteri Hivatal. 1992. augusztus 19-én a homlokzaton egy bronzból és tűzzománcból készült városi címert helyeztek el.Szentháromság szobor
A barokk stílusú szoborcsoportot Inkey Boldizsár, Kanizsa földesura graz-i mesterekkel faragtatta 1758-ban. Középen magasba emelkedik a Szentháromság csoportja, a tartóoszlop alján egy kecses Mária-szobor látható, s mindezt körülveszi Szent Antal, Szent László király, Szent István király, Szent Imre herceg és Keresztelő Szent János szobra. Eredetileg a mai Erzsébet téren állt, majd 1869-ben az Eötvös térre került, majd a Kossuth térre, 2012-ben pedig átkerült méltó helyére az Erzsébet térre.
Nagy-Magyarország emlékmű
A nagykanizsai származású Schless István 1933 októberében 20 ezer pengős adományt tett egy a Fő utat lezáró, Eötvös téren felállítandó emlékmű létrehozására. Hübner Tibor budapesti építész tervét fogadták el. Az emlékmű még 1934-ben elkészült, majd 1952-ben ledöntötték, és megcsonkítva a talapzat mögött gödörbe helyezték. 1999-ben merült fel a gondolat, hogy államiságunk ezeréves ünnepségeinek keretében ki kellene ásni és helyreállítani az emlékművet. A restaurálást követően 2001. augusztus 12-én avatták fel, az alkotó fia, Hübner Tibor jelenlétében.
